Jávor István szervezetszociológus írása a hvg.hu-ról 

 

Szakértés: az igazságszolgáltatás Achilles-sarka

 

Általában is elmondhatjuk, hogy az igazságszolgáltatásba befektetett korrupciós pénz a legjobb beruházás. Egy szakértő egy nagyobb ügyben néhány százezerért, vagy millióért dolgozik. Körülbelül ennyivel befolyásolható a véleménye is. Cserében több tízmilliós, százmilliós perek fordíthatóak meg. Ezzel szemben az igazságszolgáltatási rendszer nem mutat semmilyen ellenállást. Habár az igazságszolgáltatás az egyik hatalmi ág, nem biztosított az átláthatósága, felelőssége, gyakorlatilag nulla kockázattal működik, minden döntését saját maga törvényesíti. A személyi kapcsolatok védik a tisztességtelen bírókat és ügyészeket.

 

Az átláthatatlan, ellenőrzés nélküli szervezet a korrupció melegágya. Hatalmas tétek és nulla kockázat: mindenki, aki vissza akar élni helyzetével, pontosan egy ilyen munkahelyen találhatja meg leginkább a számításait. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem dolgozik számos tisztességes ügyész és bíró a szervezetben. De aki másképpen dönt, és a korrupció irányába megy el, annak semmi sem állja útját, sőt a karrierje is töretlen lesz. Ezt úgy mondjuk, hogy a bírósági szervezetben a tisztességes munkának vannak egyéni garanciái, de nincsenek szervezeti garanciái.

Aki a Hunvald-ügy tárgyalását figyelte, láthatta, hogy nagyon komoly problémák merültek fel az igazságügyi ingatlanszakértőkkel, munkájuk minőségével kapcsolatosan. Mégis az ítélet ezekre a szakértésekre alapozott, elismerve a szakmai kidolgozás súlyos problémáit. Az igazságügyi szakértők dolgoznak a bíróságnak, ügyészségnek, rendőrségnek, és sokszor a szakértésük el is döntik a per sorsát. A jogszabályok szerint ezek a szakértők szakmailag a nemzetközi szintű tudást képviselik. Ennek teljesülését azonban semmi sem garantálja. Mit jelent az, hogy a szakértés módszere, adatai nem ellenőrizhetőek? Lényegében azt, hogy a szakértő olyan végeredményt hoz ki, amit akar. E mögött lehet szakmai tudás hiánya, ténylegesen el nem végzett munka, vagy korrupció.

Le- és felszintetizálás: ahogy az ügyfél akarja

Az egyik perben a szakértő arra a kérdésre, honnan származnak az ingatlan értékbecsléshez felhasznált adatok és hogyan hozta ki ezekből a végső értéket, azt válaszolta: „az adatokat szintetizáltam”. Így Budapest egyik legjobb helyén kihozta, hogy az ingatlanbefektetés megtérülése 1317 év. Megfizették, leszintetizált. Ha a másik fél korrumpált volna, akkor felszintetizál, és lehet, hogy a megtérülési idő 25 percre jött volna ki.

Azt lehet mondani ezek alapján, hogy az ilyen perek ítéletei homokvárra épülnek. Hogy az ilyen szakértések száma mennyi, nem tudjuk. Akkor tudnánk pontosabb számokat mondani, ha ezt mérnék, de maga a szervezet sem kíváncsi ezekre az adatokra. Egy kijelentést azonban megkockáztatnék: vannak olyan szakértői területek, ahol érdemben csökkent az ítéletek megbízhatósága a szakértések megbízhatósága miatt.

Jávor István szociológus, az ELTE Szociológiai Tanszékének egyetemi docense. Kutatási területe a szervezett hatalmi viszonyok.